Vocler.hu | Randichat.hu | Randiparty.hu | Lesbirandiparty.hu | Gayrandiparty.hu | Szexrandiparty.hu
Központ Tagok Csoportok Videó Hirdetések Videochat Rajzoló Hang Fotó Blogok Fórumok Esemény Szavazás Cikkek
Legjobb bejegyzések
2009. 07. 12.2009. 07. 12. Kommentáld
6 hozzászólások _Uncategorized _Uncategorized

Hello mindenki!

 

Íme egy történet az én életemből:

Három napja vége szakadt annak, amit én már rég éreztem, de nem tudtam és nem is akartam elfogadni...

Egy újabb csalódás. Ennyi az egész. De majdcsak kiheverem valahogy. Hisz \"ami nem öl meg, az erősít.\"

A történet tavaly szeptember 1-én kezdődött, mikor élet unt kedvvel tartottam a munkaügyis tanfolyam első napjára.

De ahogy beléptem az iskola kapuján és megláttam Öt a padon ülve...Megváltozott számomra a világ..

Bár nem egymás mellett ültünk, a legjobb barátnők lettünk. És én titkon egyre jobban vágyódtam utána.

Igaz, azt hittem, hogy semmi esélyem az élettárs miatt, akivel már 5 éve együtt volt.

A szívem mélyén arra vágytam: bárcsak viszonozná...


Eltelt két hónap már, amikor egy keddi napon az elő szülinapi bulimon kissé többet ittam a kelleténél.

Szájon csókoltam a mosdóba. Egy pillanat múlva ezt felém ő is megtette.

Majd este, az állomás felé menve, ezt újra megismételtük. Másnap szégyellve néztünk a másikra.

S aznap nem is kerestük egymás társaságát. Majd csak a harmadik napon, azon a bizonyos november 7-én tört meg a jég.

Amikor is együtt indultunk az iskola felé, de betértünk egy útba eső presszóba.

A \"kényes\" témára csak annyit mondott, hogy ő sem érti, de annyira erős a kisugárzásom felé, hogy azt nem lehet elmondani.

De neki még soha nem fordult meg a fejébe, hogy valaha egy másik nővel legyen kapcsolata.

Nyeltem egy nagyot és átfutott az agyamon a gondolat, hogy ebből se lesz semmi.

Óriásit tévedtem. Kedvenc tanárunk aznap megint hamar elengedett minket. Korán sötétedett.

Szokásunkhoz híven az egyik parkba leültünk beszélgetni. Átlagos témákról volt szó.

Én csak azt vettem észre, hogy egyre közelebb kerülünk egymáshoz. Valami olyan dolgot láttam a szemében...

Nem bírtam ki, hogy ne csókoljam meg. Csókolózni kezdtünk. Hihetetlen volt számomra az egész.

Mi történik velem??? Álom ez, vagy valóság??? Engem csókol a lány, akit szeretek???

A Menyországban éreztem magam és csodálatos hetek következtek. Minden perc, amit vele tölthettem, ajándék volt.

Úgy éreztem, mintha ő lenne a másik felem, egy rugóra járt az agyunk, szavak nélkül megértettük egymást.

Én pedig minden nap felöltöttem az álarcot, hogy ne lássa mennyire fáj, hogy számára nem én vagyok az egyetlen.

A helyzet januárba, szünet után változott meg. Gyakran furcsán viselkedett, nem tudtam hova tenni a dolgot.

Felébredt a lelkiismerete, hogy ő azzal a fiúval nem őszinte. S talán jobb lenne velem minél előbb abbahagyni.

Jobbá tette a helyzetem a tudat, hogy az illetővel gyakoriak a veszekedések. A fickó rosszul bánik vele.

Most joggal kérdezhetnétek, akkor miért nem hagyja ott? Ez az, amit én se értettem. Annyit mondott, az öt év az öt év.

Nem lehet csak úgy eldobni. De váltig mondta, hogy engem szeret. Viszont én sosem állítottam választás elé.

Hogy is tehettem volna, hisz én voltam a csábító?! Megint be kellett érnem a második hellyel.

Nem akartam eröltetni, nem akartam elveszíteni és nem akartam abba a hibába esni, mint az előző kapcsolatomban.

Vártam...hátha ő mégis engem választ egyszer. De egyre többett veszekedtünk.

A közös lógások sorra elmaradoztak. És én annyira féltem a jövőtől...

A suli végül befejeződött. Tudtam, hogy nehéz lesz a folytatás így, hogy nem egy városba lakunk.

De azt ígérte megoldjuk, itt több a lehetőség, majd itt keres munkát. És én próbáltam ebben segíteni neki.

Lelkileg nagyon nehéz volt megbírkózni azzal, hogy csak hetente látom, majd kéthetente...

Egy ideje viszont nem vette már fel a telefont, nem válaszolt az üzeneteimre. És én azt hittem baj történt vele.

Még egy közös ismerőst is felkerestem, hogy megkérdezzem, mit tud róla,  jól van-e.

Nagy nehézségek árán értem el, hogy felvegye a telefont. Megbeszéltük, hogy hétfőn találkozunk.

Hiába faggattam. Azt mondta, majd személyesen elmondja miért volt velem ilyen és mi lesz ezután.

Alig vártam, hogy lássam, erre hétfő délelőtt lefújta. Át tettük csütörtökre. De nem jött el, hiába vártam.

Ezt érdemlem hét hónap után? Szó nélkül hagy el, pedig annyi kérdésem lenne még.


ANDIMNAK:

Váratlan szerelem...

Oly hirtelen jöttél.

S most  úgy fáj a búcsú!

Még el sem köszöntél.

Sokáig üldözött a magány...

Túl hamar lettem hálás.

Sosem voltam ilyen boldog!

Minden percem tőled lett más.

Csak remélni mertem,

Nem mondtam: válassz engem!

Csak arra kértelek

Ne hagyj el szerelmem!!!!!

Vagy legalább ne így!

Szavak nélkül könnyebb???

A Te szemedben, kedves!

Nem csillognak könnyek?

Nem múlhat így el.

Vagy álmodtam, nem is volt igaz?!

Úgy szenvedem nélküled.

Csak egy szó lenne a vigasz.

Bármi is a válasz,

Döntésed tiszteletben tartom.

S ha ezt akarod tényleg...

Én feladom a harcom.

De akarom tudni!

Mit szíved felém áraszt.

S ha szemedbe nézhetnék még egyszer

Látnám is a választ:

HOGY MÉG MINDIG SZERETSZ-E


Sajnálom, ha kissé hosszú voltam és fárasztó, de ti tudjátok milyen ez az érzés. És nekem ki kellett adnom magamból.

Sajnos nem sok barátom van, aki ismeri az igazi énem. És átérezni ezt ők sosem fogják, hiszen \"normális\" életet élnek.

Annyi a szerencsém, hogy a 6 év alatt (ennyi telt el azóta, hogy először volt kapcsolatom lánnyal) benőtt nagyjából a fejem lágya.

Az első csalódásom után sajnos rossz dolgokban kerestem a vigaszt, hiszen majdnem 4 évem telt el várakozással.

Mostmár csak magamba örlődöm és próbálom hasznos dolgokkal tölteni az időt.

Hiszen az élet megy tovább és tudom, hogy valahol valaki rám vár...

 

 

 

 

 

 

 

 

Kulcsszó
Kulcsszó : történet 
2008. 09. 25.2008. 09. 25. Kommentáld
5 hozzászólások _Uncategorized _Uncategorized

Sziasztok!

 

Hát, itt vagyok, és úgy gondoltam, leszek én az első blogtulajdonos az oldalon, hátha másoknak is megjön hozzá a kedve. Mivel az adatlapomon úgyis rajta van, hogy hány éves vagyok, melyik városból írok stb., ezért úgy gondoltam, hogy érdekesebb lesz, ha a bemutatkozásomnál arról írok, ki is vagyok én valójában. Az adatok nem igazán érdekesek, inkább a mögöttük lévő "én"-t mutatnám be, már, ha érdekel valakit... :)

 

Először is, művészlélek vagyok. Nem, nem az elszállt, föld fölött járó, a való világról tudomást nem vevő fajta, hanem az, aki mindenben és mindenkiben megtalálja a szépséget, és akinek muszáj leírnia a gondolatait, érzéseit, mert ha nem teszi, szétrobban a súlyuk alatt. Igen, írni szoktam. 13 éves korom óta ezt teszem, és nem csak hobbyból. Az írás nekem az élet és a hivatás is. De szeretem a többi művészetet is. A szép képeket, az érzésekre ható zenéket, a tapintásra ösztönző szobrokat, a gyönyörű épületeket. Csak hát, a többi művészeti ághoz sajnos, nincs tehetségem. Na jó, kivéve a zenét... Ének-zene tagozatos voltam még egyszer régen, kórusban is énekeltem, tanultam zongorázni. De már tényleg régen volt. Zongora előtt évek óta nem ültem, az énekhangom pedig már csak a szomszédok hallják néha.

 

Vidám lélek vagyok. Sokan azt hiszik, hogy egy igazi művészléleknek muszáj mély depresszióban fetrengeni és utálni a világot. Hát, én nem teszem. Legalább is, csak néha. Szeretek nevetni, és szeretem, ha mások is velem nevetnek. Imádok a barátaimmal lenni, sétálni, beszélgetni, és odavagyok az kis, meghitt kávézókért és teázókért.

 

Leszbikus is vagyok. Már 14 évesen tudtam, de csak 21 évesen fogadtam el. Azóta nem titkolom se a családom, se a barátaim előtt. Csak az egyetemen, mert nem lenne mókás, ha ez miatt húznának meg, és ez miatt nem kapnék diplomát. Szomorú, de a mai világban még félni kell ettől. Bár végül is, az iskolának, munkahelynek semmi köze az ember magánéletéhez, szóval, ott nem esik nehezemre a titoktartás. Mások előtt viszont nem titkolózom. Voltam már szerelmes, sajnos, rossz emberbe, de szerencsémre, úgy tűnik, hogy most találtam valakit, aki megérdemli, hogy szeressem, és aki viszont tud szeretni. Persze, majd még meglátjuk, hogy s mint alakul az egész...

 

Anya vagyok gyerek nélkül. Ezt a mondatot a Jóbarátok című sorozat egyik részében hallottam, és nagyon megtetszett, mert teljesen igaz rám. Tudom, hogy sokan úgy vélik, nem helyes két azonos neműnek gyereket vállalni, hát én nem tartozom ezek közé az emberek közé. Nekem volt apám, és úgy gondolom, bár inkább két anyám lett volna. Ez egy hosszú történet, talán majd egyszer elmesélem, de jobb két szeretni tudó meleg gyerekének lenni, mint egy rosszul élő hetero házaspár leszármazottjaként élni. Szóval, igen, szeretnék gyereket, mert mindent megadnék neki, és mindennél jobban szeretném őt. Úgy éreztem, ezt is le kell írnom ide, ha teljes képet akarok adni magamról, mert "a gyerek után vágyódó anya" nagyon én vagyok. Ez is az énem egy része. Nagyon fontos része. Legalább is, számomra.

 

Hogy ki is vagyok még? Biztosan tudnék írni még jó pár dologról, hiszen a legtöbb ember nagyon összetett személyiség, de azt hiszem, hogy a fentiek jellemeznek a leginkább. A többit majd szépen, morzsákban átadom a többi blogbejegyzésemmel. Ha valaki kíváncsi rá, olvassa el. Ha nem kíváncsi, írjon saját blogot, mert én kíváncsi vagyok mindenkire. :)

 

További szép napot mindenkinek!

 

Kulcsszó
Kulcsszó : bemutatkozás 
2011. 09. 10.2011. 09. 10. Kommentáld
2 hozzászólások _Uncategorized _Uncategorized

Na, első nekifutásra.

Olyan hű de új vagyok itt egyelőre- nem egészen egy órája!? és perszepersze, most nagyon aktívkodom. Bár, érzéseim szerint fogok is még, tetszik az oldal *nem a reklám helye* úgyhogy talán előbb meg kéne fogalmaznom, miért is vagyok itt.

Nem vagyok leszbikus, \"csak\" biszexuális; nehezen mertem ezt bevallani magamnak, de azért valahogy csak összejött... az ellenben nem jött össze, hogy bármiféle kapcsolatba kerüljek lánnyal -túl a barátságon, ehheh- ugyanis nem tud róla más, csak a legjobb barátom, aki történetesen- fiú.

Apropó, fiú. Lassan fél éve együtt vagyok Vele, azt hiszem, kiérdemli a nagy betűt, ugyanis a legédesebb srácot mondhatom a magaménak, nem is hagynám ott senkiért, megcsalni sem akarom... legalábbis azt hiszem, hogyha szerzek egy barátnőt, akivel néha némi (némisok :P) szex is becsusszan, az nem számít... vagy igen, nem tudom?

Mindenesetre, azt hiszem ezzel nagyjából meg is fogalmaztam, hogy mire lenne szükségem.

 

Egyébként valószínűleg ezt a blogot is használni fogom rendszeresen (de inkább nem fogadkoznék) a régi blogom ugyanis feldobta a bakancsát, én meg imádok írni (valaki, egy jó kis szerepjáték?? *_*) na meg a bajaimat is szeretem kiírni magamból- remélem azért nem velem lesz tele a bloglista :D
Úgy látom, nem sokan írnak blogot errefelé... kár, mert olvasni is szeretek. Na sebaj. Ennyi volt a móka mára *bealszik* zárul miki mókatára...

 

Kulcsszó
Kulcsszó :  
2017. 06. 08.2017. 06. 08. Kommentáld
1 hozzászólások _Uncategorized _Uncategorized

Elindultam, hogy megtaláljam a jó érzések és élmények forrássát. Nem tudom, hogy lesz..még csak ma reggel indultam "útra".  Bizonytalan vagyok mindenben.. viszont nyitott és ez jó. ☺️ Hm.. hàt.. próbáltam chatalni.. máshol.. de annyira kezdő vagyok, hogy egyenlőre béna.. ehhez is. Amit most írok.. azt sem tudom , hogy kell fel küldeni..de ha vakakinek ezt làtnia kell.. fogja. Talán lesz egyszer valahogy párbeszèdem is..de, hogy sikerül e hírűl adni a világnak, hogy én is itt vagyok.. ezt nem tudom.

Kulcsszó
Kulcsszó : szerelem.. 
2010. 12. 19.2010. 12. 19. Kommentáld
1 hozzászólások _Uncategorized _Uncategorized

\ BOLDOGSÁG!!! Egy másik társkereső oldalon megtaláltam a szerelmet... \

Azóta megváltozott az életem, soha nem voltam még ilyen boldog.

Ennek lassan 10 hónapja már. Ő kárpótol minden csalódásért...Köszönöm a sorsnak.

Nagyon szeretlek Nyuszikám, Te vagy a legszebb ajándék, amit kaphattam <3

Soha ne adjátok fel, 1x mindenkit utol ér...csak hinni kell benne!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 

Nagyon vágyom utánad Nikim \

1 Versecském Neked:

 

Irígylem a magányt,

ha nem lehetek Veled,

mikor egyedül vagy.

És irígyrem a reggelt,

ha nélkülem ébreszt,

sugaraival a Nap.

 

Irígylem a holdfényt,

este, a távolba...

mikor lehajtod a fejed.

De nyugtat a tudat,

hogy a gondolataidban

ott vagyok Veled...

 

 NAGYON SZERETLEK!!! Nyuszi + Maci = <3

Kulcsszó
Kulcsszó :  
Minden jog fenntartva © 2018 Telefonpressz Kft.